Mikrotanítás - előkészületek, megvalósítás, élmények és reflexió

A kurzus egyik teljesítési feltétele egy 15-20 perces mikrotanítás, amelyben egy adott tantárgyból tartunk egy foglalkozást gimnazista tanulók számára. A következő bejegyzésben az ehhez kapcsolódó élményeimet foglalom össze.

Többedmagammal abban a különítményben szerepeltem, amely nem a kurzus keretein belül, hanem az ELTE lágymányosi campusának déli tömbjében működő "T@T kuckó" szobában teljesítettük a mikrotanítást. Németes szaktársammal, Fannival egy German language session-t raktunk össze. Előzetesen érdeklődtünk a résztvevő gimnazistáknál, hogy hány éve tanulnak németet, illetve milyen szinten vannak jelenleg. A visszajelzések alapján egy alapszintű feladatsort raktunk össze a Nearpod segítségével, de először is hadd mutassam be az alkalmazást.

A Nearpod lehetővé teszi, hogy különböző interaktív feladatokat, feladatsorokat és gyakorlatokat állítsunk össze. A kommunikáció folyamatos minden egyes diák és a tanár között. A diákok előtt tablet van, azon követik az eseményeket, oldják meg a feladatokat, és a tanár is oda küldi a megosztani óhajtott tartalmakat (csak egy kódra van hozzá szükség). A tanár eközben szintén tableten, vagy laptopon irányítja az óra/foglalkozás menetét, amelyet akár ki is vetíthet, bár ezt utólagosan már nem tartom annyira szükségesnek (ugyanis akadtak problémáink azzal, hogy mikor mit vetítünk ki).

Mivel alapszinten beszélő diákokkal számoltunk, ezért egy egyszerű szókinccsel bíró, mégis érdekes filmjelenetet választottunk Fannival, amire aztán különböző szövegértési és nyelvtani feladatokat építettünk. Az ötletet a németet idegen nyelvként tanulók számára üzemeltetett Deutsche Wellétől vettük, a kisfilm is tőlük származik. Maga a telenovella is kifejezetten a nyelvtanulók számára íródik. Az alábbi részt vettük alapul:

A videó valóban alapszintű nyelvtudásra épül, egyszerű dialógusok, rövid kommentárok szerepelnek benne, és még feliratot is írtak hozzá, tehát Fannival azt vártuk, hogy a feladatok könnyen megoldhatóak lesznek a három éve németet tanuló diákok számára.

A szövegértési feladatok között szerepelt a teljesség igénye nélkül sorrendbe állítás, összetartozó fogalmak és definíciók összekötése, képek sorrendbe állítása stb. Egyszerű lyukas szöveget is tettünk a feladatsorba. Továbbá igyekeztünk a német nyelvet a tanulók számára közelebb hozni azáltal, hogy nyelvhasználati sajátosságokat (beszélt nyelv) prezentáltunk. Ezentúl a nyelvtanulást megkönnyítendő igényesebb online szótárakat is bemutattunk, amelyeket később a diákok használhatnának. A feladatsort magántanítványokon teszteltük, akik 5 (középhaladó)-25 (kezdő) perc alatt végeztek vele.

Minden igyekezetünk ellenére a mikrotanításunk nem okozott osztatlan sikert. Mint az elég gyorsan kiderült, a diákok nem közelítették meg az alapszintet sem, nem alakult ki kölcsönös kommunikáció, több feedback panaszkodott arra, hogy nem vettük figyelembe a tanulók nyelvtudását. Ennek ellenére a Nearpod használatával ismét bővült a látókörünk, az előkészületek gördülékenyen mentek (...utolsó percre készen lett minden... :D), és úgy éreztük, a kitűzött céljainkat is el tudtuk érni a session-ben. A már említett negatív oldal mellett sok pozitív visszajelzés is érkezett, így a feedback-eket érdemesnek tartom ide is beágyazni, íme:

Google Hangout tesztelése

Az alábbi gif fájlt a Google Hangout tesztelése során készült screenshotokból készítettem. A képeken Dorottya, Réka, Naómi és Cila névre hallgató macska szerepel. :)

Google - és alkalmazhatósága az oktatásban

Kép forrása:
http://www.technokrata.hu/www/2016/02/05/o-lett-a-google-keresojenek-uj-vezere/

Habár a blogbejegyzésekben megszokhattuk, hogy digitális eszközök felhasználási lehetőségeit tanuló-centrikusan igyekszem feltárni, az alábbi bejegyzés - a kiírt feladattal ellentétben - a tanári szemszöget fogja előtérbe helyezni. Hogy miért? Az indok prózai: A következőkben pár személyes és friss élményt szándékozom megosztani, illetve a bejegyzéssel aktuális (nak vélt) tendenciák ellen is szeretnék hatni az órára készülés és a kollegiális együttműködés tekintetében.

Elmondható, hogy valamennyi internethasználó számára ismert a legnépszerűbb keresőmotor, a Google. Ámde a mögötte álló cég az elmúlt években-évtizedben olyan számos újdonsággal rukkolt elő, amellyel legtöbben nem vagyunk tisztában, holott ezen eszközök alkalmazása jelentős mértékben megkönnyítenék mind magán-, mind szakmai életünk szervezését.

Adott egy feladat. Hárman, némettanári szakosoknak össze kell állítanunk egy adott témakörhöz egy többórás foglalkozástervet. Mivel mindhármunk eléggé leterhelt a rengeteg szeminárium miatt (kritika a tanárképzésre), így nehéz lenne összeegyeztetni egy face-to-face óratervezést. Szerencsére mindhárman a Google levelezőjét, a Gmail-t használjuk, így valamennyi további Google funkciót is alkalmazhatjuk. Ezért a Google Naptárban beosztjuk, melyik lépést mikorra készítjük el. Hogy munkánk mindhármunk számára transzparenssé váljon, létrehozunk egy közös mappát Google Drive-on, ahová az elkészült produktumokat feltölthetjük. Hogy az óratervünk koherenssé váljon, ezért azt együtt szerkesztjük, vagy a Google táblázatkezelő segítségével, vagy egy Google dokumentumban. Amennyiben szükséges, kutathatunk szakdidaktikai tanulmányok után a Google scholar segítségével. Mivel az elkészült dokumentumok valamennyije online készült, így a jövőben is elérhető marad, illetve órán is kivetíthetjük, amennyiben a terem technikailag kellően felszerelt. Az órai prezentációt követően hallgatótársaink véleményét is kikérhetjük az óratervünkről egy Google űrlap segítségével. Eredményeinket, gondolatainkat pedig a szintén Google által üzemeltetett blogunkon is megoszthatjuk, ahogy ezt teszem én is jelenleg.

A fentiekben vázoltam a Google eszközök felhasználhatóságát egy konkrét feladat kapcsán, ezúttal tanári szemszögből. Ha elég kreatívak vagyunk és nyitottan állunk a modern eszközökhöz, ezt a technikai sokszínűséget diákjainkra is bízhatjuk, illetve óráinkba is beépíthetjük.

Digitális történetmesélés

Kis csapatunk egy Pilvax-beli szék szemszögéből mutatja be az 1848 eleji eseményeket. Célunk nem a történelmi események szemléltetése vagy korhű feldolgozása volt, sokkal inkább szem előtt tartottuk, hogy egy kreatív produktummal rukkoljunk elő a kiadott feladatot illetően. A digitális történetmesélés eszköze rendkívül sokszínű felhasználási repertoárral rendelkezik, ennélfogva valamennyi tantárgy, de egyéb iskolai események tekintetebén is teljes mértékben alkalmazható, sőt színesíti azokat. Didaktikai szempontból a mi kisfilmünk is megáll a lábán (csak hogy a szék-hasonlatnál maradjak), hiszen egy szerepbe történő beleélés támogatja a tanulók kreativitását, kifejezőkészségét, a közös munka pedig szociális kompetenciájuk fejlődéséhez járul hozzá. Mindazonáltal a narratíva megfogalmazása, az aláfestő zene kiválasztása, a különböző események feldolgozása és beépítése a kerettörténetbe, az összhang a vizuális (kép) és az auditív (hangzó szöveg) részek között mind-mind készségfejlesztő hatással bír. 

A "miniprojektben" Fannival, Ágival, Ritával, Dorkával és Rékával dolgozhattam együtt, a munka pedig a rengeteg színes ötlet miatt rendkívül gördülékeny volt (még ha néha ki is feküdtem az asztalra...).

Podcast

Kép forrása: http://e-volution.cc/2013/06/04/lo-que-es-un-podcast/

A podcasting egy az elmúlt tíz év során népszerűvé vált technológia, amely lehetővé teszi hang-, video- és egyéb fájlok sorozatszerű közzétételét az interneten, amelyekre fel lehet iratkozni és követni lehet őket. A közoktatásban nagyon jól hasznosítható például iskolarádió üzemeltetéséhez, de sok más felhasználási területtel is rendelkezik.

Két szaktársammal, Dorkával és Rékával a mai nap során készítettük el első podcastunkat. Szerettünk volna valami személyeset és egyedit produkálni, így elsősorban a közös szakunk, a magyar mint idegen nyelvvel kapcsolatos élményeinket, motivációinkat és céljainkat osztottuk meg egymással. Ezenkívül rövid tippeket adtunk külföldieknek, miért is érdemes magyarul tanulni.

A közös munka gördülékenyen ment, hiszen nem ez volt az első feladatunk, jól egymásra hangolódtunk már az elmúlt félév során. Egyetlen nehézséget talán csak az jelentette, hogy gyakran elnevettük magunkat, a felvétel során többször kerültünk vicces szituációkba - ez azonban hozzá is tartozik hármunk effektív együttműködéséhez. :) A munkamegosztás is arányosan zajlott, Réka biztosította a technikai hátteret, Dorka a vágási munkákat vállalta magára, én pedig a forgatókönyvet raktam össze, és próbáltam létrehozni egy kohéziót a hangfelvétel során - megjegyzem, több-kevesebb sikerrel. :) A produktumunkkal mindenesetre elégedett vagyok, amelyet az alábbi linken lehet meghallgatni: http://dorottyapongracz7.podomatic.com/embed/frame/posting/2016-05-09T10_59_42-07_00?json_url=http%3A%2F%2Fdorottyapongracz7.podomatic.com%2Fentry%2Fembed_params%2F2016-05-09T10_59_42-07_00%3Fcolor%3D43bee7%26autoPlay%3Dfalse%26facebook%3Dtrue%26height%3D85%26width%3D440%26minicast%3Dfalse%26objembed%3D0&notb=1 

Ötletek szófelhők használatára szaktárgyak tanítása során

A bejegyzés a szófelhők alkalmazhatóságát taglalja a szaktárgyaimon, vagyis a német nyelv, német irodalom, német nemzetiségi népismeret és a magyar mint idegen nyelven belül. A négy tantárgyhoz négy ötletet és azok megvalósíthatóságát sorakoztatom fel.

Szófelhőkkel az idegen nyelv tanulás és tanítás során elsősorban tematikus szókincset foglalhatunk össze, tehát adott témakörhöz tartozó szavakat, szócsoportokat (akár frazémákat, idiómákat, kollokációkat, vagy különböző valenciaszerkezeteket) rendelhetünk; fejleszthetjük a tanulók lexikális kompetenciáját, mindazonáltal nyelvtani struktúrák szemléltetésére is alkalmazhatjuk. Ez utóbbira szolgál az első példa, amelyet feladattal is elláttam. (A feladat az e féléves TANM-NÉMN-116/b kódú "A szakmódszertan aktuális kérdései" [kurzusvezető: Feldné Dr. Knapp Ilona tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ELTE BTK Germanisztikai Intézet, Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék] kurzushoz készült, "Ich-Wörter und Wir-Texte" címmel.) A szófelhőben a -lich denominális/deverbális melléknévképzővel ellátott jelzőket soroltam fel, a tanulóknak ezek közül kell ötöt kiválasztani önmaguk jellemzésére, majd röviden indokolniuk kell a választásukat. Ezután párban összevetik a kiválasztott mellékneveket, és szóban megbeszélik a különbségeket és az egyezőségeket. Ezzel a feladattal tanárként több célt fogalmaztam meg:

• A nyelvi oldalon tudatosítom a nyelvtanulókban a -lich képző gyakoriságát és szóképző funkcióját. Ebben a nyelvi játék is rejtőzik, hiszen magában foglalja az ich (én) személyes névmást - a feladat ugyanis az "Ich-Wörter" mottót viseli.
• Didaktikai szempontból erősítem az önreflexió fontosságát, majd lezárásképpen a szociális tevékenységet propagálom, ezáltal az odafigyelést, empátiát, toleranciát, nyitottságot a tanulótársak felé.
• Az önkifejezés, célnyelvi indoklás és az információtömörítés is szerepet játszanak.

A feladat jól és biztonsággal alkalmazható A2/B1 szinten álló német tanulócsoport esetében, akár középiskolában, akár a felnőtt oktatásban.

Íme a feladatlap:

 És íme a szófelhő:

Ezt a szófelhőt a Tagul szófelhőkészítővel alkottam.

A második ötlet valamennyi idegen nyelv során alkalmazható (így megcsinálhattam volna magyar mint idegen nyelv vonatkozásában is). Ebben egy adott témakörhöz sorakoztattam fel szavakat, ebben az esetben a bemutatkozáshoz szükséges német szavakat látunk. Ilyen szófelhők elkészítésében segítségünkre vannak a nyelvkönyvek szószedetei, ahonnan egyszerűen csak be kell gépelnünk a szavakat - online kiadás esetén pedig még egyszerűbb dolgunk van, hiszen Ctrl+C, Ctrl+V-vel tudjunk a szavakat átmásolni és felhővé alakítani. A következő szófelhő Wordle-lel készült. Ez a tanulási alkalmazás bármilyen nyelvi szinten, korosztályt tekintve pedig az általános iskolától felfelé bármikor használható, viszont nem helyettesíti a szükséges nyelvtani ismeretek megtanítását.

A harmadik ötlet német irodalom tantárgyhoz készült. A romantikát mint irodalomtörténeti korszakot foglaltam össze motívumokkal, témákkal, periodizálással, szerzőkkel. A romantika témáját illetően élénk színeket és a szív formát választottam. Ezt a szófelhőt tanulóink is elkészíthetik akár házi feladatként. Alkalmazható nemzetiségi gimnáziumok/osztályok 11-12. osztályában német irodalom órán, akár az irodalom érettségire készülés jegyében is. A szófelhő az ImageChef-fel készült.

   

Idővonal oktatási alkalmazhatósága nyelvórán

Az idővonalakról mint szemléltető eszközökről az alábbi angol nyelvű oldalon tájékozódhatunk: Top 10 Free and Paid Interactive Timeline Markers. Az alábbi blogbejegyzésben azt szeretnénk tárgyalni, hogy saját szaktárgyaimon belül (német és nemzetiségi német, magyar mint idegen nyelv) miként hasznosítható egy idővonal úgy, hogy az a tanulók tanulási és innovációs készségét, tehát a kreativitást, együttműködést, kommunikációt és a kritikai gondolkodást elősegítse, fejlessze.

Idegen nyelv oktatása során az idővonalak alkalmazását elsősorban országismereti és kulturális tudás összefoglalásában, szemléltetésében látom célszerűnek. Modern idegen nyelvek esetében (a terminust a latinnal és ógöröggel szemben használjuk) ezek elsősorban a közelmúlt történéseire fókuszálnak, egyrészt a tanulók érdeklődését figyelembe véve, másrészt tudatosítva a német nyelvű országok, különösen Németország történelmének szerepét a 20. században, amely napjainkra erősödött fel. Másfajta alkalmazási mód lehet házi projektmunkák kivitelezésének ütemezése.

Az idővonalakat mi magunk is bevihetjük órára szemléltető eszközként, ámde ha a tanulók készségeinek fejlesztését tűzzük ki célul, akkor hasznosabb, ha az idővonalakat saját maguk készítik el. Ha pár fős csoportokba osztjuk őket, együttműködésre és kommunikációra sarkalljuk őket - utóbbit fejlesztjük akkor is, ha a kiadott téma kutatását például egy könyvtárban vagy egy tudásközpontban végzik el. A kiválasztott anyagok rendszerezése és felhasználása során kritikai gondolkodásuk aktivizálódik azáltal, hogy a szerzett ismereteik alapján mérlegelniük kell, melyik forrásanyagot hasznosítják és melyiket kerülik. Az idővonal kialakításában pedig a kreativitásuk játszik fontos szerepet.

Szemléltetésképpen elkészítettem két idővonalat két tantárgyhoz:

1. Magyar mint idegen nyelv órán feladhatjuk például házinak a nemzeti és állami ünnepekkel kapcsolatban. (Ezt minden további nélkül eljátszhatjuk a német nyelv esetében is, akár külön Németországra, Ausztriára vagy Svájcra vonatkoztatva, sőt, az egyes német tartományok egyéni ünnepeit is belevehetjük. Egyéb nemzetekkel is működik.) Arra a kérdésre kell a tanulóknak az idővonal segítségével választaniuk, hogy miért ez a három nap piros betűs a magyar naptárakban, mire emlékezünk meg akkor, és mi történt pontosan azon a napon. Ha részletesebb idővonalat és alaposabb kutatómunkát várunk el diákjainktól, akkor akár az idővonal megtestesíthet egy naptári évet is, amelyen részletezik nem csak az ünnepnapokat, hanem az egyes emléknapokat is, pl. február 25: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, stb. A szemléltetéshez a When In Time oldalát használtam.
   (Megjegyzés: Az eseményeket nem rendeltem a történések évéhez, hanem automatikusan 2016-ot állítottam be az átláthatóság kedvéért.)
2. Német nyelv órán a kettéosztott Németország történetét szemléltethetjük idővonal segítségével. A feladatot természetesen diákjainkkal végeztessük el. A feladat szemléltetéséhez a TimeGlider-t használtam, amit viszont nem találok túl attraktívnak.
 

Összefoglalásképpen: A bejegyzésben két példát láthattunk arra, hogy idővonalakat hogyan használhatunk az idegennyelv-oktatás során, illetve hogyan fejleszthetjük diákjaink tanulási és innovációs készségét idővonalak segítségével. Az idővonalak elsősorban azt a célt szolgálják, hogy események kronologikus lefolyását szemléltessék, így ha idegen nyelvet oktatunk, elsősorban a célnyelvű országok történelmét és kollektív emlékezetét (amely nemzeti és állami ünnepekben, vagy emléknapokban is lecsapódhat) szemléltethetjük velük. A vizualizációt segíti, hogy az eseményekhez képeket, videókat, további hivatkozásokat rendelhetünk.

Elmetérkép - Magyarország ismerete - közös munka

Magyarország by Zoltán Varga

Dorottyával együtt készítettük a fenti gondolattérképet a MindMeister segítségével. A gondolattérkép (angolul mind map) előnyei közé tartozik a közös szerkeszthetőség, a multimediális források használatának lehetősége, a megoszthatóság, gondolataink rendszerezése.

A fenti gondolattérképet magyart idegen nyelvként tanuló külföldiek számára készítettük. Célunk, hogy országismereti tudásukat felfrissítsük, rendszerezzük. A beágyazott jegyzetek feladatokat takarnak, amelyet diákjainknak teljesíteniük kell, hogy felfedezhessék az országot. Arra koncentráltunk, hogy a magyar mint idegen nyelv tankönyvek Budapest-központúságát feloldjuk, az ország minden tájegységére koncentráljunk. Hogy a gondolattérképet színesítsük, a tájegységekre tipikus képeket és imázsfilmeket szúrtunk be, amely a külföldi tanulókat még inkább motiválhatja.

A közös munka gördülékenyen haladt, nem igényelt különösebb megbeszélést és szervezést, mert összhangban tudtunk dolgozni. Az elképzeléseink egyeztek, a megvalósításban és a felület kezelésében egymást segítettük. Szem előtt tartottuk diákjaink korosztályos sajátosságát is: Mivel többnyire egyetemi hallgatók érkeznek Magyarországra magyar nyelvet tanulni, így minden tájegységnél megjelenítettük a szórakozási lehetőségeket, fesztiválokat is.

Közösségi könyvjelző alkalmazása szaktárgyon belül

A mai blogbejegyzésben arra keresek választ, hogy az ún. közösségi könyvjelzőket (social bookmarks) hogyan hasznosíthatjuk a szaktárgyunk oktatása során. A bejegyzésben konkrét példával élek a munka kivitelezésének lehetőségeiről.

Az internethasználat során többségünk megtanulja használni a könyvjelzőket. Ha például Google Chrome-ban böngészünk, elmenthetjük kedvenc lapjainkat a keresősávban található csillag segítségével vagy a Ctrl+D billentyűkombinációval. Így ezeket a lapokat a későbbiekben egyszerűbben és gyorsabban el tudjuk érni. De mitől lesz egy könyvjelző közösségi?

Kép forrása:
http://www.top-windows-tutorials.com/diigo/

Több könyvjelzőgyűjtő website is létezik napjainkban. Ezek közös pontja, hogy bejelentkezés után a csoport tagjai együttesen láthatják és kezelhetik a megosztott könyvjelzőket, ettől lesz közösségi. Ez nem merül ki a kívánt oldalak elmentésében, mint például a Google Chrome esetében, hanem az elmentett oldalakat "annotálhatjuk" is. Ez azt jelenti, hogy használhatunk szövegkiemelőt a lényeges pontok kiemelésére, szövegbuborékokat megjegyzések hozzáfűzésére, illetve kereső funkciót a szöveg kijelölésével. Ilyen oldal például a Diigo is. Amennyiben a már említett Chrome böngészőt használjuk, úgy böngészőnkhöz hozzáadhatjuk a Diigo tool-t is az alábbi oldal segítségével: https://chrome.google.com/webstore/detail/diigo-web-collector-captu/pnhplgjpclknigjpccbcnmicgcieojbh, így az oldal a háttérben támogatja a munkánkat, nem szükséges külön megnyitnunk. Ennek a közösségi könyvjelzőnek az alkalmazásának a lehetőségeit mutatom be egyik szaktárgyamon belül.

Kép forrása:
https://literaturweltenbgymt10a.wikispaces.com/Effi+Briest

Választott tárgyam a német irodalom, célcsoportom egy német nemzetiségi gimnázium 11. vagy 12. évfolyamos osztálya, a témakör pedig Theodor Fontane Effi Briest című regénye. A tárgyalandó regény részét képezi mind a közép-, mind az emelt szintű német nyelv és irodalom érettségi témaköreinek, így tematizálása és a téma színesítése digitális eszközökkel jelentőséggel bír a tanulók szempontjából is.

Általában azok a termek, amelyekben német irodalom oktatása zajlik, nincsenek felszerelve számítógépekkel, így a megvalósításhoz három opció áll rendelkezésre:

1. Ideális esetben van a tanteremben interaktív tábla. Ez segíthet a folyamat közvetítésében a csoport előtt, kivetítve látjuk az eredményeket, és központi szerepbe kerül a némettanár.
2. Van lehetőségünk diákjaink megkérésére, hogy laptopot vagy tabletet hozzanak magukkal. Itt több problémával konfrontálódunk: 1.) Kevesen rendelkeznek ezekkel az eszközökkel. Megoldás: 3-4 személyenként legyen egy eszköz. 2.) Az eszközök áramellátásra szorul(hat)nak, amelyre a terem kialakítása nem feltétlenül alkalmas. Készüljünk hosszabbító kábelekkel. 3.) A szülők nem szívesen enged(het)ik meg gyermekeiknek drága eszközök iskolába vitelét. A gyerekre nagyobb felelősség hárul az eszközök megóvására. Esetleges megoldás: Az eszközöket reggel átvenni, órára bevinni, majd újra beszedni, és a tanítási nap végén kiosztani. Ez viszont adminisztratív és fizikai megterhelést okoz a tanárnak.
3. A tanórát digitális eszközök használata nélkül tartjuk meg, az alábbi ötleteket a tanulócsoport házi feladatként kapja. Ez talán a legjárhatóbb út.

A regény elolvasását mindenféleképpen az aktuális tanóra előtt kell feladnunk legalább egy héttel, akár tanítási szünetre, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a könyv saját értelmezésére.

Kép forrása:
https://de.wikipedia.org/wiki/Effi_Briest#/media/File:Fontane_Effi_Briest_(1896).jpg

Óra előtti teendőnk, hogy tanulóink regisztráljanak a Diigóra, mi pedig ott hozzunk létre egy csoportot a részükre ("Create a group"). Ügyeljünk arra, hogy a csoport ne legyen kereshető, és csak adminisztrátori jogokkal rendelkezők adhassanak a csoporthoz tagokat! A csoporthoz csak meghívással lehessen csatlakozni! Erre azért van szükség, hogy diákjaink munkáját valóban csak a csoport tagjai láthassák, illetve használhassák fel.

Elképzelésem alapján a tényleges tanórán a diákjainkkal a következő témákat tematizáljuk a regénnyel kapcsolatban:

• Szerepjellemzések, személyiségjegyek
• Nők szerepe a társadalomban, normák, a 19. századi nő-felfogás. Társadalmi regény mint műfaj. Nők szerepe ma
• A regény elhelyezése a világirodalomban. Kitekintés: Anna Karenina, Bováryné. A főhősnők összehasonlítása, különbsége, egyezőségek
• A regény filmes adaptációi. Szöveg- és tartalomhűség.
• A regény szubjektív megítélése, elemzése.

A felsorolt pontok tárgyalását követően tanulóinkat 4 csoportra osztjuk. A négy csoport feladata egy-egy szemponthoz digitális, interneten elérhető anyagok gyűjtése, megosztása a közösségi könyvjelző segítségével (az utolsó pontot leszámítva). Használniuk kell az annotálási funkciót is, a talált anyagokat kritikusan kell szemlélniük, megjegyzéseket kell írniuk hozzá. Ezután vetésforgóban mindegyik csoportnak ki kell dolgoznia egy összegzést az eggyel előbbi ponthoz, amelyet online hozzáférhetőnek kell tenniük egy tartalommegosztó oldal (pl. Google Drive, Dropbox, OneDrive stb.) segítségével. Az összegzéseket követően értékeljük, lektoráljuk a közös munkát, majd tanulóink írják meg szubjektív regényelemzésüket. A következő tanórán minden csoport bemutathatja kivetítve az eredményeit (a gyűjtött könyvjelzőket, anyagokat) az osztályteremben, a szubjektív elemzésüket pedig eljuttatják/leadják a tanárnak. A téma feldolgozását követően szummatív értékeléssel láthatjuk el munkájukat, az összefoglalók összefésülését (esetleges kiegészítését) követően pedig eljuttatjuk valamennyi tanulónak, aki a munkában részt vett. Így azt hasznosíthatják az érettségire készülés közben.

Tanítási filozófiám

A mai blogbejegyzésben egy meglehetősen összetett témakört tervezek körüljárni, amennyiben a tanítási filozófiámról vallok. Mivel jelenleg a „már nem és még nem tanítok” fázisban vagyok, ezért összefoglalóm is inkább tervekről, mintsem a gyakorlatba már átültetett célokról és értékekről fog szólni. Vezérvonalam az írásban különböző, tanítással és tanulással kapcsolatos szempontok alkotják, amelyeknél a tanulói és a tanári szerepet és szemléletet egy egészet alkotó entitásként kívánom kezelni. Fontos leszögezni, hogy jelenleg két nyelvszakot hallgatok (német és nemzetiségi német; magyar mint idegen nyelv), amelyek meglátásom szerint nagyobb teret engednek nekem mint leendő tanárnak az oktatási folyamat alakításában (ellentétben elsősorban a természettudományos tantárgyakkal), habár az első szakom más tárgyak tanítására is feljogosít (német irodalom, német nemzetiségi népismeret). A szempontokat a tanítandó tantárgyakat figyelembe véve igyekszem átgondolni. A két szakom és az azokhoz kapcsolódó tárgyak is más hallgatóságot (értsd: tanulókat) szólít meg: Míg a (nemzetiségi) német elsősorban (de nem csak, sőt!) a közoktatás berkein belül képzelhető el, addig a magyar mint idegen nyelv inkább a felnőtt képzésbe (mindenek előtt egyetemisták oktatásába) illik. A differenciálás emiatt bár nehéz, de elengedhetetlen a tanítási filozófiám összefoglalásában.

Első és legfontosabb elvem, célom és hitvallásom egyben, hogy a tanulóimnak/tanulóimmal az idegennyelv-oktatáson (amelynél nem elhanyagolható a kulturális nézőpont) a világot egy új, ismeretlen szemszögből ismertessem, ill. ismerjük meg. Fontosnak tartom (közép-)európai helyzetünkből fakadóan az EU által is megcélzott többnyelvűség premisszáját, tehát elengedhetetlen más, azaz idegen nyelvek ismerete a néha pejoratívként feltüntetett globalizálódott világban. Az idegennyelv-tanulás és –tanítás ebben a világban kommunikációorientált, tehát azt a célt szolgálja, hogy embertársainkkal interakcióba lépjünk, sikeresen kommunikáljunk, egyszóval: boldoguljunk.

Filozófiám szerves része ezen alapszik. Emellett mérlegelendőek a tanulói célok és motivációk, hogy a megfelelő tanulás- és tanításelméletek gyakorlatát, a stratégiáimat és módszereimet összehangoljam. A három általam tanítandó tantárgycsoport esetében a következő diákcélokat tudom elképzelni:

Német esetében a talán leghangsúlyosabb cél (a nyelv elsajátításán túl) a nyelvvizsga és az érettségi vizsga letétele (ezáltal plusz pontok szerzése a felsőoktatási felvételi eljárásban); karrierbeli célok (álláslehetőségek, amelyek a német nyelv ismeretéhez kötöttek); és manapság háttérbe szorul a német nyelvű kultúrák megismerése. A nemzetiségi német ezeken túl kiegészül(het) a nemzetiségi identitás erősítésének vagy felelevenítésének elemével. Magyar mint idegen nyelv esetében van meglátásom szerint tanárként a legkönnyebb dolgunk: Diákjainkat országunk, kultúránk és nyelvünk megismerése motiválja, legtöbbször Erasmus-diákokról van szó. Kisebb részüket teszik ki a származásnyelviek csoportja, akiknek szülei, nagyszülei vándoroltak ki, és maguk célul tűzik ki felmenőik nyelvének ápolását.

Nyelvoktatás szempontjából nagyon könnyen adaptálható mind a négy tanulás- és tanításelmélet. Nyelvvizsgák lassacskán lemondanak róla, az érettségik azonban még nem, viszont a nyelvtan ismerete magabiztos nyelvhasználói attitűdöt eredményez. A paradigmák elsajátításához, vagyis inkább begyakoroltatáshoz alkalmas a behaviorista elmélet – gyakran találkozunk ma is az „egészítse ki a végződésekkel”, „tegye át múlt időbe az igéket”, „használja a szenvedő szerkezet” stb. feladatokkal modern tananyagok között. A vizsgáztatói és tanári elvárások úgy tűnik, még nem vették teljesen figyelembe azt a nyelvészeti, nyelvpedagógiai felismerést, miszerint az anyanyelvi nyelvhasználókat idegen nyelvű beszélgetőtársukra tekintve nem a grammatikai hibák, hanem sokkal inkább a pragmatikai hibák zavarják a kommunikációban (például ha egy angol megkérdezi, hogy How are you, magyarként sem illik azzal válaszolnunk, hogy Fáj a hátam, mert esik a hó). Kognitivista elméletet tartom alkalmazandónak az idegen nyelv szövegszerű használatánál, ahol már aktivizálhatják tanulóink a nyelvtani formákat, mondattani és morfológiai szabályokat stb. Továbblépve gyakorlatba ültethetjük tanulóink megszerzett-elsajátított ismereteit valós életszituációkon keresztül, például ha magyarul tanuló külföldieknek megtanítom a főnevek tárgy esetének ragjait (-t, -’t, -ot, -at, -et, -öt), elmehetünk velük vásárolni, ahol beszámoltatjuk őket arról, mit vesznek. Mindezekre épül a konnektivista elmélet, amikor tanárként háttérbe vonulok, hivatkozásokat kínálok fel nekik, és a digitális technikák segítségével mélyítik el tudásukat az adott témát illetően. Tanítási filozófiám alapján a négy tanuláselmélet a diák(csoport) céljainak és igényeinek megfelelően alkalmazandó, nincs jobb vagy rosszabb. Azt szeretném szem előtt tartani, hogy az elméletek alkalmazása diákjaimat motiválja a nyelvtanulásban és segítse őket céljaik elérésében.

A fentiekre épülnek a tanulás-tanítási folyamat során alkalmazott oktatási stratégiák. Szegényes tanítási múltam során (1,5 évig oktattam németet egyetemistáknak, 0,5 évig magyart egy német egyetemen) célközpontú stratégiákkal éltem, amelyben a bemutatás segítségével adtam át információkat, majd direkt oktatás segítségével fejlesztettem nyelvi készségeiket. Tanítási filozófiámat e téren bővíteném kooperatív tanulással fejlesztendő szociális készségek elsajátításához és a csoportkohézió kialakításához. Talán néha használtam a gondolkodás fejlesztésére irányuló felfedezéses tanulást, ha kontrasztív (összehasonlító) nyelvészetre gondolunk, amikor az idegennyelv-oktatásba bevontam egyéb ismert nyelveik (angol, magyar) sajátosságait és azokat összehasonlítottuk a németével. Ha a német nemzetiségi népismeret tantárgyra gondolok, biztosan fogok projektalapú tanítás eszközeivel élni, amikor egy témakör feldolgozásához projektmunkát irányzok elő. Projekteket az idegen nyelvi órákon is lehet eszközölni, akár terepre is menni a tanulókkal (népismeret esetében például múzeumokba, sváb falvakba stb.). Továbbra is fontosnak tartom a tanulók igényeinek szem előtt tartását a stratégiák kialakításakor is.

A tanulási környezet tekintetében azt vallom, hogy szakítani kell a klasszikus osztályteremmel. Padsorok helyett, ahol a tanulók egymástól elszigetelve ülnek, a figyelem pedig a tanárra irányul, preferálom az olyan teremberendezést, amely segíti és támogatja a kooperatív tanulást. Erre alkalmas például a padok U-alakba helyezése, ahol mindenkinek lehetősége van látni és hallani mindenkit, és valamennyi munkaformát is megengedi. Idegen nyelvi óráimon mindenféleképpen szeretnék drámapedagógiai eszközökkel is élni, amelyhez elengedhetetlen, hogy a diákok a terem közepére kerüljenek. A már említett terepmunka pedig fizikailag is szakít az osztályteremmel, nyelvórák esetében pedig végképp. Itt arra gondolok, hogy diákjaimat szeretném elvinni évente-kétévente egyszer külföldre, célnyelvű környezetbe, hogy a tanultakat anyanyelviek körében használják és még több nyelvi impulzus érje őket (feliratok, utcán hallottak stb.). Mindezek kivitelezése gondos előkészületeket kíván meg, figyelembe véve a tanulók érdekeit és partnerségét.

A fent vázolt tanítási stratégiákkal és módszerekkel olyan értékelési rendszert szeretnék a tanulókkal közösen kialakítani, amely egyrészről motiváló a számukra céljaik elérésében, másrészről tanulási folyamatukra ad visszajelzést. Formatív értékelés esetében kifejezett célom, hogy a tanulók a megfelelő visszajelzést kapják teljesítményükről, tisztában legyenek elért eredményeikre és büszkén tudják vállalni azt. Szeretném, ha kézzel fogható feedback-kel rendelkeznének tanulmányaik és tanulásuk alakulásáról és eredményességéről. Mindazonáltal úgy vélem, ezek az eredmények az én tanítási stratégiáimat is minősítik (a szó pozitív értelmében), aminek segítségével átgondolhatom, újrastrukturálhatom, jobban szervezhetem tanítási tevékenységemet. A szummatív értékelésnél nem tervezek a formatív értékelés átlagaira hagyatkozni, ahogy azt majdnem mindenki teszi. Sokkal inkább magát a folyamatot tervezem értékelni, amelynek szerves részét képzi a tanulói aktivitás és részvétel is. Nem fogom erőltetni, de megadom a lehetőséget az év közben gyengébben teljesítő tanulóknak is eredményeik javítására, amennyiben fogódzkodót nyújtok neki például rövid konzultációkon keresztül. Szeretném, ha tanulóimmal kölcsönös bizalom alakulna ki a közös tanulási-tanítási tevékenységen keresztül, és ez a bizalom visszaköszönhetne az értékelésben is.

Nem szabad azonban elfelejtenünk a 21. század technikai-technológiai eredményeit sem, amelyek átültethetőek a tanítási-tanulási folyamatba. Manapság rengeteg szoftver, program, internetes oldal és tartalom segíti az idegennyelv-oktatást és –tanulást. Virtuális osztálytermet hozhatunk létre, ahol az eszmecsere, a visszajelzés, a kooperáció folytonosságra épül. Fogadhatunk és alkothatunk feladatlapokat hétköznapi szinten használt felületeken keresztül (Google Drive, Dropbox, vagy akár Facebook-csoport), illetve az Office 365 is rengeteg tanulásszervezési funkciót kínál fel. Tanulóink többsége rendelkezik okostelefonnal, talán tablettel is, amelyeket szintén felhasználhatunk akár a nyelvórákon is (pl. szótár app-ek, digitális közösségek, ahol anyanyelvűekkel chatelhetnek (pl. InterPals). Számos IKT-eszköz áll rendelkezésre a különböző készségek fejlesztésére, pl. beszédkészséget fejleszthetjük a Vocaroo-val vagy a Vokival, szókincsfejlesztésre jó a Wordle (szófelhők gyártása), a Quizlet, szövegértéshez az e-studygroup, és a felsorolás talán a végtelenségbe vezet ma már. Tanárként a feladatunk a megfelelő eszközök fellelése és megfelelő hasznosítása az órán és azon túl. Nem is beszélve idegen nyelvek esetében a rengeteg nyelvtanuló oldalról, amelyekhez tanulóink könnyedén hozzáférnek szabadidejükben. Ha kellően motiváltak. És tanítási filozófiám alapján ez a legfontosabb, hogy motiváljuk őket. :)

A fenti blogbejegyzés megírásában közvetve segítő irodalmak:

Bárdos Jenő (2005): Élő nyelvtanítás-történet. Budapest: Nemzeti Tankönyv.

Falus Iván (⁷2007; szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Budapest: Nemzeti Tankönyv.

Feld-Knapp, Ilona (2014): Universitäre DaF-Lehrerausbildung in Ungarn im Spannungsfeld von Traditionen und neuen Herausforderungen. München: Iudicium.

Hegedűs Rita; Nádor Orsolya (2006; szerk.): Magyar nyelvmester. A magyar mint idegen nyelvi és hungarológiai alapismeretek. Budapest: Tinta. (=Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 59.)

Hidasi Judit (²2004): Interkulturális kommunikáció. Budapest: Scolar.

Huber, Ágnes (2015): Untersuchung zur ethnisch-nationalen und sprachlichen Identität junger Ungarndeutscher. Hamburg: Dr. Kovač.

Szili Katalin (2004): Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Budapest: Tinta. (=Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 36.)

…és sok más, egyetemi tanulmányaim során szembejött hasznos monográfia és tanulmány és jegyzet. J