Idővonal oktatási alkalmazhatósága nyelvórán

Az idővonalakról mint szemléltető eszközökről az alábbi angol nyelvű oldalon tájékozódhatunk: Top 10 Free and Paid Interactive Timeline Markers. Az alábbi blogbejegyzésben azt szeretnénk tárgyalni, hogy saját szaktárgyaimon belül (német és nemzetiségi német, magyar mint idegen nyelv) miként hasznosítható egy idővonal úgy, hogy az a tanulók tanulási és innovációs készségét, tehát a kreativitást, együttműködést, kommunikációt és a kritikai gondolkodást elősegítse, fejlessze.

Idegen nyelv oktatása során az idővonalak alkalmazását elsősorban országismereti és kulturális tudás összefoglalásában, szemléltetésében látom célszerűnek. Modern idegen nyelvek esetében (a terminust a latinnal és ógöröggel szemben használjuk) ezek elsősorban a közelmúlt történéseire fókuszálnak, egyrészt a tanulók érdeklődését figyelembe véve, másrészt tudatosítva a német nyelvű országok, különösen Németország történelmének szerepét a 20. században, amely napjainkra erősödött fel. Másfajta alkalmazási mód lehet házi projektmunkák kivitelezésének ütemezése.

Az idővonalakat mi magunk is bevihetjük órára szemléltető eszközként, ámde ha a tanulók készségeinek fejlesztését tűzzük ki célul, akkor hasznosabb, ha az idővonalakat saját maguk készítik el. Ha pár fős csoportokba osztjuk őket, együttműködésre és kommunikációra sarkalljuk őket - utóbbit fejlesztjük akkor is, ha a kiadott téma kutatását például egy könyvtárban vagy egy tudásközpontban végzik el. A kiválasztott anyagok rendszerezése és felhasználása során kritikai gondolkodásuk aktivizálódik azáltal, hogy a szerzett ismereteik alapján mérlegelniük kell, melyik forrásanyagot hasznosítják és melyiket kerülik. Az idővonal kialakításában pedig a kreativitásuk játszik fontos szerepet.

Szemléltetésképpen elkészítettem két idővonalat két tantárgyhoz:

1. Magyar mint idegen nyelv órán feladhatjuk például házinak a nemzeti és állami ünnepekkel kapcsolatban. (Ezt minden további nélkül eljátszhatjuk a német nyelv esetében is, akár külön Németországra, Ausztriára vagy Svájcra vonatkoztatva, sőt, az egyes német tartományok egyéni ünnepeit is belevehetjük. Egyéb nemzetekkel is működik.) Arra a kérdésre kell a tanulóknak az idővonal segítségével választaniuk, hogy miért ez a három nap piros betűs a magyar naptárakban, mire emlékezünk meg akkor, és mi történt pontosan azon a napon. Ha részletesebb idővonalat és alaposabb kutatómunkát várunk el diákjainktól, akkor akár az idővonal megtestesíthet egy naptári évet is, amelyen részletezik nem csak az ünnepnapokat, hanem az egyes emléknapokat is, pl. február 25: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, stb. A szemléltetéshez a When In Time oldalát használtam.
   (Megjegyzés: Az eseményeket nem rendeltem a történések évéhez, hanem automatikusan 2016-ot állítottam be az átláthatóság kedvéért.)
2. Német nyelv órán a kettéosztott Németország történetét szemléltethetjük idővonal segítségével. A feladatot természetesen diákjainkkal végeztessük el. A feladat szemléltetéséhez a TimeGlider-t használtam, amit viszont nem találok túl attraktívnak.
 

Összefoglalásképpen: A bejegyzésben két példát láthattunk arra, hogy idővonalakat hogyan használhatunk az idegennyelv-oktatás során, illetve hogyan fejleszthetjük diákjaink tanulási és innovációs készségét idővonalak segítségével. Az idővonalak elsősorban azt a célt szolgálják, hogy események kronologikus lefolyását szemléltessék, így ha idegen nyelvet oktatunk, elsősorban a célnyelvű országok történelmét és kollektív emlékezetét (amely nemzeti és állami ünnepekben, vagy emléknapokban is lecsapódhat) szemléltethetjük velük. A vizualizációt segíti, hogy az eseményekhez képeket, videókat, további hivatkozásokat rendelhetünk.