Közösségi könyvjelző alkalmazása szaktárgyon belül

A mai blogbejegyzésben arra keresek választ, hogy az ún. közösségi könyvjelzőket (social bookmarks) hogyan hasznosíthatjuk a szaktárgyunk oktatása során. A bejegyzésben konkrét példával élek a munka kivitelezésének lehetőségeiről.

Az internethasználat során többségünk megtanulja használni a könyvjelzőket. Ha például Google Chrome-ban böngészünk, elmenthetjük kedvenc lapjainkat a keresősávban található csillag segítségével vagy a Ctrl+D billentyűkombinációval. Így ezeket a lapokat a későbbiekben egyszerűbben és gyorsabban el tudjuk érni. De mitől lesz egy könyvjelző közösségi?

Kép forrása:
http://www.top-windows-tutorials.com/diigo/

Több könyvjelzőgyűjtő website is létezik napjainkban. Ezek közös pontja, hogy bejelentkezés után a csoport tagjai együttesen láthatják és kezelhetik a megosztott könyvjelzőket, ettől lesz közösségi. Ez nem merül ki a kívánt oldalak elmentésében, mint például a Google Chrome esetében, hanem az elmentett oldalakat "annotálhatjuk" is. Ez azt jelenti, hogy használhatunk szövegkiemelőt a lényeges pontok kiemelésére, szövegbuborékokat megjegyzések hozzáfűzésére, illetve kereső funkciót a szöveg kijelölésével. Ilyen oldal például a Diigo is. Amennyiben a már említett Chrome böngészőt használjuk, úgy böngészőnkhöz hozzáadhatjuk a Diigo tool-t is az alábbi oldal segítségével: https://chrome.google.com/webstore/detail/diigo-web-collector-captu/pnhplgjpclknigjpccbcnmicgcieojbh, így az oldal a háttérben támogatja a munkánkat, nem szükséges külön megnyitnunk. Ennek a közösségi könyvjelzőnek az alkalmazásának a lehetőségeit mutatom be egyik szaktárgyamon belül.

Kép forrása:
https://literaturweltenbgymt10a.wikispaces.com/Effi+Briest

Választott tárgyam a német irodalom, célcsoportom egy német nemzetiségi gimnázium 11. vagy 12. évfolyamos osztálya, a témakör pedig Theodor Fontane Effi Briest című regénye. A tárgyalandó regény részét képezi mind a közép-, mind az emelt szintű német nyelv és irodalom érettségi témaköreinek, így tematizálása és a téma színesítése digitális eszközökkel jelentőséggel bír a tanulók szempontjából is.

Általában azok a termek, amelyekben német irodalom oktatása zajlik, nincsenek felszerelve számítógépekkel, így a megvalósításhoz három opció áll rendelkezésre:

1. Ideális esetben van a tanteremben interaktív tábla. Ez segíthet a folyamat közvetítésében a csoport előtt, kivetítve látjuk az eredményeket, és központi szerepbe kerül a némettanár.
2. Van lehetőségünk diákjaink megkérésére, hogy laptopot vagy tabletet hozzanak magukkal. Itt több problémával konfrontálódunk: 1.) Kevesen rendelkeznek ezekkel az eszközökkel. Megoldás: 3-4 személyenként legyen egy eszköz. 2.) Az eszközök áramellátásra szorul(hat)nak, amelyre a terem kialakítása nem feltétlenül alkalmas. Készüljünk hosszabbító kábelekkel. 3.) A szülők nem szívesen enged(het)ik meg gyermekeiknek drága eszközök iskolába vitelét. A gyerekre nagyobb felelősség hárul az eszközök megóvására. Esetleges megoldás: Az eszközöket reggel átvenni, órára bevinni, majd újra beszedni, és a tanítási nap végén kiosztani. Ez viszont adminisztratív és fizikai megterhelést okoz a tanárnak.
3. A tanórát digitális eszközök használata nélkül tartjuk meg, az alábbi ötleteket a tanulócsoport házi feladatként kapja. Ez talán a legjárhatóbb út.

A regény elolvasását mindenféleképpen az aktuális tanóra előtt kell feladnunk legalább egy héttel, akár tanítási szünetre, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a könyv saját értelmezésére.

Kép forrása:
https://de.wikipedia.org/wiki/Effi_Briest#/media/File:Fontane_Effi_Briest_(1896).jpg

Óra előtti teendőnk, hogy tanulóink regisztráljanak a Diigóra, mi pedig ott hozzunk létre egy csoportot a részükre ("Create a group"). Ügyeljünk arra, hogy a csoport ne legyen kereshető, és csak adminisztrátori jogokkal rendelkezők adhassanak a csoporthoz tagokat! A csoporthoz csak meghívással lehessen csatlakozni! Erre azért van szükség, hogy diákjaink munkáját valóban csak a csoport tagjai láthassák, illetve használhassák fel.

Elképzelésem alapján a tényleges tanórán a diákjainkkal a következő témákat tematizáljuk a regénnyel kapcsolatban:

• Szerepjellemzések, személyiségjegyek
• Nők szerepe a társadalomban, normák, a 19. századi nő-felfogás. Társadalmi regény mint műfaj. Nők szerepe ma
• A regény elhelyezése a világirodalomban. Kitekintés: Anna Karenina, Bováryné. A főhősnők összehasonlítása, különbsége, egyezőségek
• A regény filmes adaptációi. Szöveg- és tartalomhűség.
• A regény szubjektív megítélése, elemzése.

A felsorolt pontok tárgyalását követően tanulóinkat 4 csoportra osztjuk. A négy csoport feladata egy-egy szemponthoz digitális, interneten elérhető anyagok gyűjtése, megosztása a közösségi könyvjelző segítségével (az utolsó pontot leszámítva). Használniuk kell az annotálási funkciót is, a talált anyagokat kritikusan kell szemlélniük, megjegyzéseket kell írniuk hozzá. Ezután vetésforgóban mindegyik csoportnak ki kell dolgoznia egy összegzést az eggyel előbbi ponthoz, amelyet online hozzáférhetőnek kell tenniük egy tartalommegosztó oldal (pl. Google Drive, Dropbox, OneDrive stb.) segítségével. Az összegzéseket követően értékeljük, lektoráljuk a közös munkát, majd tanulóink írják meg szubjektív regényelemzésüket. A következő tanórán minden csoport bemutathatja kivetítve az eredményeit (a gyűjtött könyvjelzőket, anyagokat) az osztályteremben, a szubjektív elemzésüket pedig eljuttatják/leadják a tanárnak. A téma feldolgozását követően szummatív értékeléssel láthatjuk el munkájukat, az összefoglalók összefésülését (esetleges kiegészítését) követően pedig eljuttatjuk valamennyi tanulónak, aki a munkában részt vett. Így azt hasznosíthatják az érettségire készülés közben.