Ötletek szófelhők használatára szaktárgyak tanítása során

A bejegyzés a szófelhők alkalmazhatóságát taglalja a szaktárgyaimon, vagyis a német nyelv, német irodalom, német nemzetiségi népismeret és a magyar mint idegen nyelven belül. A négy tantárgyhoz négy ötletet és azok megvalósíthatóságát sorakoztatom fel.

Szófelhőkkel az idegen nyelv tanulás és tanítás során elsősorban tematikus szókincset foglalhatunk össze, tehát adott témakörhöz tartozó szavakat, szócsoportokat (akár frazémákat, idiómákat, kollokációkat, vagy különböző valenciaszerkezeteket) rendelhetünk; fejleszthetjük a tanulók lexikális kompetenciáját, mindazonáltal nyelvtani struktúrák szemléltetésére is alkalmazhatjuk. Ez utóbbira szolgál az első példa, amelyet feladattal is elláttam. (A feladat az e féléves TANM-NÉMN-116/b kódú "A szakmódszertan aktuális kérdései" [kurzusvezető: Feldné Dr. Knapp Ilona tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ELTE BTK Germanisztikai Intézet, Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék] kurzushoz készült, "Ich-Wörter und Wir-Texte" címmel.) A szófelhőben a -lich denominális/deverbális melléknévképzővel ellátott jelzőket soroltam fel, a tanulóknak ezek közül kell ötöt kiválasztani önmaguk jellemzésére, majd röviden indokolniuk kell a választásukat. Ezután párban összevetik a kiválasztott mellékneveket, és szóban megbeszélik a különbségeket és az egyezőségeket. Ezzel a feladattal tanárként több célt fogalmaztam meg:

• A nyelvi oldalon tudatosítom a nyelvtanulókban a -lich képző gyakoriságát és szóképző funkcióját. Ebben a nyelvi játék is rejtőzik, hiszen magában foglalja az ich (én) személyes névmást - a feladat ugyanis az "Ich-Wörter" mottót viseli.
• Didaktikai szempontból erősítem az önreflexió fontosságát, majd lezárásképpen a szociális tevékenységet propagálom, ezáltal az odafigyelést, empátiát, toleranciát, nyitottságot a tanulótársak felé.
• Az önkifejezés, célnyelvi indoklás és az információtömörítés is szerepet játszanak.

A feladat jól és biztonsággal alkalmazható A2/B1 szinten álló német tanulócsoport esetében, akár középiskolában, akár a felnőtt oktatásban.

Íme a feladatlap:

 És íme a szófelhő:

Ezt a szófelhőt a Tagul szófelhőkészítővel alkottam.

A második ötlet valamennyi idegen nyelv során alkalmazható (így megcsinálhattam volna magyar mint idegen nyelv vonatkozásában is). Ebben egy adott témakörhöz sorakoztattam fel szavakat, ebben az esetben a bemutatkozáshoz szükséges német szavakat látunk. Ilyen szófelhők elkészítésében segítségünkre vannak a nyelvkönyvek szószedetei, ahonnan egyszerűen csak be kell gépelnünk a szavakat - online kiadás esetén pedig még egyszerűbb dolgunk van, hiszen Ctrl+C, Ctrl+V-vel tudjunk a szavakat átmásolni és felhővé alakítani. A következő szófelhő Wordle-lel készült. Ez a tanulási alkalmazás bármilyen nyelvi szinten, korosztályt tekintve pedig az általános iskolától felfelé bármikor használható, viszont nem helyettesíti a szükséges nyelvtani ismeretek megtanítását.

A harmadik ötlet német irodalom tantárgyhoz készült. A romantikát mint irodalomtörténeti korszakot foglaltam össze motívumokkal, témákkal, periodizálással, szerzőkkel. A romantika témáját illetően élénk színeket és a szív formát választottam. Ezt a szófelhőt tanulóink is elkészíthetik akár házi feladatként. Alkalmazható nemzetiségi gimnáziumok/osztályok 11-12. osztályában német irodalom órán, akár az irodalom érettségire készülés jegyében is. A szófelhő az ImageChef-fel készült.

   

Idővonal oktatási alkalmazhatósága nyelvórán

Az idővonalakról mint szemléltető eszközökről az alábbi angol nyelvű oldalon tájékozódhatunk: Top 10 Free and Paid Interactive Timeline Markers. Az alábbi blogbejegyzésben azt szeretnénk tárgyalni, hogy saját szaktárgyaimon belül (német és nemzetiségi német, magyar mint idegen nyelv) miként hasznosítható egy idővonal úgy, hogy az a tanulók tanulási és innovációs készségét, tehát a kreativitást, együttműködést, kommunikációt és a kritikai gondolkodást elősegítse, fejlessze.

Idegen nyelv oktatása során az idővonalak alkalmazását elsősorban országismereti és kulturális tudás összefoglalásában, szemléltetésében látom célszerűnek. Modern idegen nyelvek esetében (a terminust a latinnal és ógöröggel szemben használjuk) ezek elsősorban a közelmúlt történéseire fókuszálnak, egyrészt a tanulók érdeklődését figyelembe véve, másrészt tudatosítva a német nyelvű országok, különösen Németország történelmének szerepét a 20. században, amely napjainkra erősödött fel. Másfajta alkalmazási mód lehet házi projektmunkák kivitelezésének ütemezése.

Az idővonalakat mi magunk is bevihetjük órára szemléltető eszközként, ámde ha a tanulók készségeinek fejlesztését tűzzük ki célul, akkor hasznosabb, ha az idővonalakat saját maguk készítik el. Ha pár fős csoportokba osztjuk őket, együttműködésre és kommunikációra sarkalljuk őket - utóbbit fejlesztjük akkor is, ha a kiadott téma kutatását például egy könyvtárban vagy egy tudásközpontban végzik el. A kiválasztott anyagok rendszerezése és felhasználása során kritikai gondolkodásuk aktivizálódik azáltal, hogy a szerzett ismereteik alapján mérlegelniük kell, melyik forrásanyagot hasznosítják és melyiket kerülik. Az idővonal kialakításában pedig a kreativitásuk játszik fontos szerepet.

Szemléltetésképpen elkészítettem két idővonalat két tantárgyhoz:

1. Magyar mint idegen nyelv órán feladhatjuk például házinak a nemzeti és állami ünnepekkel kapcsolatban. (Ezt minden további nélkül eljátszhatjuk a német nyelv esetében is, akár külön Németországra, Ausztriára vagy Svájcra vonatkoztatva, sőt, az egyes német tartományok egyéni ünnepeit is belevehetjük. Egyéb nemzetekkel is működik.) Arra a kérdésre kell a tanulóknak az idővonal segítségével választaniuk, hogy miért ez a három nap piros betűs a magyar naptárakban, mire emlékezünk meg akkor, és mi történt pontosan azon a napon. Ha részletesebb idővonalat és alaposabb kutatómunkát várunk el diákjainktól, akkor akár az idővonal megtestesíthet egy naptári évet is, amelyen részletezik nem csak az ünnepnapokat, hanem az egyes emléknapokat is, pl. február 25: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, stb. A szemléltetéshez a When In Time oldalát használtam.
   (Megjegyzés: Az eseményeket nem rendeltem a történések évéhez, hanem automatikusan 2016-ot állítottam be az átláthatóság kedvéért.)
2. Német nyelv órán a kettéosztott Németország történetét szemléltethetjük idővonal segítségével. A feladatot természetesen diákjainkkal végeztessük el. A feladat szemléltetéséhez a TimeGlider-t használtam, amit viszont nem találok túl attraktívnak.
 

Összefoglalásképpen: A bejegyzésben két példát láthattunk arra, hogy idővonalakat hogyan használhatunk az idegennyelv-oktatás során, illetve hogyan fejleszthetjük diákjaink tanulási és innovációs készségét idővonalak segítségével. Az idővonalak elsősorban azt a célt szolgálják, hogy események kronologikus lefolyását szemléltessék, így ha idegen nyelvet oktatunk, elsősorban a célnyelvű országok történelmét és kollektív emlékezetét (amely nemzeti és állami ünnepekben, vagy emléknapokban is lecsapódhat) szemléltethetjük velük. A vizualizációt segíti, hogy az eseményekhez képeket, videókat, további hivatkozásokat rendelhetünk.

Elmetérkép - Magyarország ismerete - közös munka

Magyarország by Zoltán Varga

Dorottyával együtt készítettük a fenti gondolattérképet a MindMeister segítségével. A gondolattérkép (angolul mind map) előnyei közé tartozik a közös szerkeszthetőség, a multimediális források használatának lehetősége, a megoszthatóság, gondolataink rendszerezése.

A fenti gondolattérképet magyart idegen nyelvként tanuló külföldiek számára készítettük. Célunk, hogy országismereti tudásukat felfrissítsük, rendszerezzük. A beágyazott jegyzetek feladatokat takarnak, amelyet diákjainknak teljesíteniük kell, hogy felfedezhessék az országot. Arra koncentráltunk, hogy a magyar mint idegen nyelv tankönyvek Budapest-központúságát feloldjuk, az ország minden tájegységére koncentráljunk. Hogy a gondolattérképet színesítsük, a tájegységekre tipikus képeket és imázsfilmeket szúrtunk be, amely a külföldi tanulókat még inkább motiválhatja.

A közös munka gördülékenyen haladt, nem igényelt különösebb megbeszélést és szervezést, mert összhangban tudtunk dolgozni. Az elképzeléseink egyeztek, a megvalósításban és a felület kezelésében egymást segítettük. Szem előtt tartottuk diákjaink korosztályos sajátosságát is: Mivel többnyire egyetemi hallgatók érkeznek Magyarországra magyar nyelvet tanulni, így minden tájegységnél megjelenítettük a szórakozási lehetőségeket, fesztiválokat is.

Közösségi könyvjelző alkalmazása szaktárgyon belül

A mai blogbejegyzésben arra keresek választ, hogy az ún. közösségi könyvjelzőket (social bookmarks) hogyan hasznosíthatjuk a szaktárgyunk oktatása során. A bejegyzésben konkrét példával élek a munka kivitelezésének lehetőségeiről.

Az internethasználat során többségünk megtanulja használni a könyvjelzőket. Ha például Google Chrome-ban böngészünk, elmenthetjük kedvenc lapjainkat a keresősávban található csillag segítségével vagy a Ctrl+D billentyűkombinációval. Így ezeket a lapokat a későbbiekben egyszerűbben és gyorsabban el tudjuk érni. De mitől lesz egy könyvjelző közösségi?

Kép forrása:
http://www.top-windows-tutorials.com/diigo/

Több könyvjelzőgyűjtő website is létezik napjainkban. Ezek közös pontja, hogy bejelentkezés után a csoport tagjai együttesen láthatják és kezelhetik a megosztott könyvjelzőket, ettől lesz közösségi. Ez nem merül ki a kívánt oldalak elmentésében, mint például a Google Chrome esetében, hanem az elmentett oldalakat "annotálhatjuk" is. Ez azt jelenti, hogy használhatunk szövegkiemelőt a lényeges pontok kiemelésére, szövegbuborékokat megjegyzések hozzáfűzésére, illetve kereső funkciót a szöveg kijelölésével. Ilyen oldal például a Diigo is. Amennyiben a már említett Chrome böngészőt használjuk, úgy böngészőnkhöz hozzáadhatjuk a Diigo tool-t is az alábbi oldal segítségével: https://chrome.google.com/webstore/detail/diigo-web-collector-captu/pnhplgjpclknigjpccbcnmicgcieojbh, így az oldal a háttérben támogatja a munkánkat, nem szükséges külön megnyitnunk. Ennek a közösségi könyvjelzőnek az alkalmazásának a lehetőségeit mutatom be egyik szaktárgyamon belül.

Kép forrása:
https://literaturweltenbgymt10a.wikispaces.com/Effi+Briest

Választott tárgyam a német irodalom, célcsoportom egy német nemzetiségi gimnázium 11. vagy 12. évfolyamos osztálya, a témakör pedig Theodor Fontane Effi Briest című regénye. A tárgyalandó regény részét képezi mind a közép-, mind az emelt szintű német nyelv és irodalom érettségi témaköreinek, így tematizálása és a téma színesítése digitális eszközökkel jelentőséggel bír a tanulók szempontjából is.

Általában azok a termek, amelyekben német irodalom oktatása zajlik, nincsenek felszerelve számítógépekkel, így a megvalósításhoz három opció áll rendelkezésre:

1. Ideális esetben van a tanteremben interaktív tábla. Ez segíthet a folyamat közvetítésében a csoport előtt, kivetítve látjuk az eredményeket, és központi szerepbe kerül a némettanár.
2. Van lehetőségünk diákjaink megkérésére, hogy laptopot vagy tabletet hozzanak magukkal. Itt több problémával konfrontálódunk: 1.) Kevesen rendelkeznek ezekkel az eszközökkel. Megoldás: 3-4 személyenként legyen egy eszköz. 2.) Az eszközök áramellátásra szorul(hat)nak, amelyre a terem kialakítása nem feltétlenül alkalmas. Készüljünk hosszabbító kábelekkel. 3.) A szülők nem szívesen enged(het)ik meg gyermekeiknek drága eszközök iskolába vitelét. A gyerekre nagyobb felelősség hárul az eszközök megóvására. Esetleges megoldás: Az eszközöket reggel átvenni, órára bevinni, majd újra beszedni, és a tanítási nap végén kiosztani. Ez viszont adminisztratív és fizikai megterhelést okoz a tanárnak.
3. A tanórát digitális eszközök használata nélkül tartjuk meg, az alábbi ötleteket a tanulócsoport házi feladatként kapja. Ez talán a legjárhatóbb út.

A regény elolvasását mindenféleképpen az aktuális tanóra előtt kell feladnunk legalább egy héttel, akár tanítási szünetre, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a könyv saját értelmezésére.

Kép forrása:
https://de.wikipedia.org/wiki/Effi_Briest#/media/File:Fontane_Effi_Briest_(1896).jpg

Óra előtti teendőnk, hogy tanulóink regisztráljanak a Diigóra, mi pedig ott hozzunk létre egy csoportot a részükre ("Create a group"). Ügyeljünk arra, hogy a csoport ne legyen kereshető, és csak adminisztrátori jogokkal rendelkezők adhassanak a csoporthoz tagokat! A csoporthoz csak meghívással lehessen csatlakozni! Erre azért van szükség, hogy diákjaink munkáját valóban csak a csoport tagjai láthassák, illetve használhassák fel.

Elképzelésem alapján a tényleges tanórán a diákjainkkal a következő témákat tematizáljuk a regénnyel kapcsolatban:

• Szerepjellemzések, személyiségjegyek
• Nők szerepe a társadalomban, normák, a 19. századi nő-felfogás. Társadalmi regény mint műfaj. Nők szerepe ma
• A regény elhelyezése a világirodalomban. Kitekintés: Anna Karenina, Bováryné. A főhősnők összehasonlítása, különbsége, egyezőségek
• A regény filmes adaptációi. Szöveg- és tartalomhűség.
• A regény szubjektív megítélése, elemzése.

A felsorolt pontok tárgyalását követően tanulóinkat 4 csoportra osztjuk. A négy csoport feladata egy-egy szemponthoz digitális, interneten elérhető anyagok gyűjtése, megosztása a közösségi könyvjelző segítségével (az utolsó pontot leszámítva). Használniuk kell az annotálási funkciót is, a talált anyagokat kritikusan kell szemlélniük, megjegyzéseket kell írniuk hozzá. Ezután vetésforgóban mindegyik csoportnak ki kell dolgoznia egy összegzést az eggyel előbbi ponthoz, amelyet online hozzáférhetőnek kell tenniük egy tartalommegosztó oldal (pl. Google Drive, Dropbox, OneDrive stb.) segítségével. Az összegzéseket követően értékeljük, lektoráljuk a közös munkát, majd tanulóink írják meg szubjektív regényelemzésüket. A következő tanórán minden csoport bemutathatja kivetítve az eredményeit (a gyűjtött könyvjelzőket, anyagokat) az osztályteremben, a szubjektív elemzésüket pedig eljuttatják/leadják a tanárnak. A téma feldolgozását követően szummatív értékeléssel láthatjuk el munkájukat, az összefoglalók összefésülését (esetleges kiegészítését) követően pedig eljuttatjuk valamennyi tanulónak, aki a munkában részt vett. Így azt hasznosíthatják az érettségire készülés közben.