21. századi készségek

Hogy mik is azok a készségek, amelyekkel a jelenkori minden végzős tanulónak rendelkezni kell, azt a következő ábra hivatott szemléltetni:

Nézzük az ábra egyik legszembetűnőbb szegmensét, a tanulási és innovációs készségeket. Ez a részterület az ún. 4 K-ból (angolul 4 Cs) áll: 

1. kritikai gondolkodás, 2. kommunikáció, 

3. kollaboráció (együttműködés) és 4. kreativitás. 

Mielőtt kitérnénk a készség fontosságára a közoktatáson belül, illetve annak fejlesztésére ugyanott, nézzünk meg egy témába vágó videót:

Az egyik számomra legvelősebb gondolat a narrátor szájából hangzik el: 

"Only one thing is certain: classrooms designed for the industrial age won't prepare students for this dynamic era. A new century calls for a new paradigm." 

Azaz: "Egy dolog bizonyos: Az ipari kor számára kialakított osztálytermek nem készítik fel a tanulókat erre a dinamikus korszakra. Egy új század új paradigmát kíván meg."

 A videóban szereplő narratív szöveg, illetve a megszólaltatott amerikai pedagógusok megemlítik és kiemelik a 21. századi készségeket; kérdéseket tesznek fel, amelyekre ha választ keresünk, magunk is praktizáljuk az óhajtott készségekben rejlő lehetőségeket.

Úgy gondolom, a bejegyzés első részében kiemelt 4 K beépítése és gyakorlása az egyik legfontosabb feladatunk (leendő) pedagógusokként. A 4 K nem csak a készségterületeket járja körül, hanem egyéb társadalmi elvárásoknak is megfelel, így kibontakoztatja, építi és felhasználja szociális kompetenciánkat, amelynek szerepe óhatatlan fontossággal bír tanulóink jövőjét (munka, karrier, hivatás, társadalmi szerepvállalás stb.) illetően. Hogyan lehetne ezeket effektíven használni a pedagógiai munkánk során? Filológusként és nyelvtanárként a következő válaszaim vannak: Ne adjunk tanulóinknak előregyártott műértelmezéseket! Legyünk kíváncsiak a saját interpretációikra! Mit jelenthetnek korabeli irodalmi alkotások egy 21. századi fiatalnak? Hogyan dekódolja egy-egy műalkotás üzenetét? Mit jelent, mit mond számára a mű? A nyelvoktatás során: Használjuk ki a projektalapú és -tartalmú oktatás lehetőségeit! Dolgozzuk fel a témaköröket a diákok aktív involválásával! Menjenek terepre, gyűjtsenek információkat, használják a rendelkezésükre álló eszközöket! Dolgozzanak csapatban! Kísérletezzenek, állítsanak fel hipotéziseket és bizonyítsák azt! Prezentálják eredményüket a csoport előtt! Meglehet, tananyagaink körüljárják például a környezetvédelmet és annak szókincsét, de lehet a tanulóinknak is véleménye, tapasztalata a témával kapcsolatban. Merjük megkérdezni őket, hagyjuk őket megnyilvánulni, vonjuk be őket, és számoljanak be ők! Sokkal aktívabb marad így szókincsük is, olvasnak is a témában - így fejlődik nem csak lexikális, de grammatikai kompetenciájuk is (ha autentikus szövegekről van szó), megnéznek célnyelvű videókat a témában, amely hallásértésük fejlődését segíti. Ha írásbeli beszámolót kérünk, céltudatosan fejlesztjük íráskészségüket is. Csak partnernek kell lennünk.